2016. augusztus 13., szombat

2016 Olimpia - egy sportoló véleménye



Istenem! Egyszerűen hihetetlen az ami itt folyik. De tényleg! Kikerekedett szemekkel ülök a tv előtt és hallgatom ahogy a riporter egy perccel (nem viccelek, tényleg ennyi idő telt el, vagy még kevesebb) azután, hogy elvesztett egy meccset az egyik cselgáncsos, arról faggatja, hogy mit rontott el, hogy hol volt a hiba. Értitek? Egy rohadt mikrofont nyomnak az arcodba, miután elvesztetted életed egyik legfontosabb küzdelmét és arról faggatnak, hogy mit csesztél el. Mert folyton ez van: Mit rontottál el? Miért nem sikerült? Miért nem csináltad ezt, meg azt?
Azért, mert legtöbb embernek mindig több kell, sose érik be azzal ami van. Miért nem hagyják az ilyen emberek maguknak, hogy kiélvezzék a pillanatot? Hogy együtt örüljenek az első, második, harmadik helyezésnek, vagy egyáltalán annak, hogy valaki kijutott az Olimpiára. Fel tudjátok fogni, hogy ez milyen nagy dolog? Hogy mennyi munka, siker, kudarc, fájdalom, öröm van benne egy olyan sportolónak az éltébe aki idáig eljutott? Mert egy ember aki sportolt valaha az tudja, biztos vagyok benne, hogy megérti. Legalábbis eddig azt gondoltam. De a "sport"riporterek, "sport"oldalak, és a sok komment meggyőzött az ellenkezőjéről. Tényleg vannak emberek akiknek semmi se jó, akik mindenben megtalálják a hibát. Szomorú.
Például ott van Hosszú Katinka, aki tegnap hajnalban ""csak"" a második helyen végzett, három arany után, és volt olyan aki azt írta, hogy "csalódtam benned". Csalódtam?! Na ne vicceljünk. Volt aki abba kötött bele, hogy minden futam végén kinyújtja a nyelvét, vagy épp, hogy túl nagy az egója. Hát akkor mondok nektek valamit, "kedves" kommentelők: az Olimpia nem arról szól, hogy ki a legszimpibb, vagy, hogy ki a legszebb. Ezt pedig a riportereknek és az újságíróknak is üzenem.
Aztán ott van egy másik dolog ami felháborított. Három arany, világrekordok, egy ezüst. Ezt nyújtotta Katinka. Hihetetlen, büszke vagyok rá. De nem csak ő van ott. Szász Emese, Imre Géza, Kenderesi Tamás. (csak pár sportoló) ismerős nevek? Nem lepődőm meg, ha nem, mert minden Katinka körül forgott, amit teljesen megérdemelt, minden elismerésem, de valahogy a többiek mintha nem is lettek volna ott az Olimpián, még akkor is ha érmet szereztek! Azokról pedig ne is beszéljünk akik "nem értek el semmit". Hiszen ha nem leszel dobogós akkor a létezésedről se tudnak...Az egyik kommenten nagyon felhúztam magam. Azt írta, hogy hihetetlen, hogy valaki kimegy az Olimpiára és teljesen elcseszi, helyette mehetett volna valaki más, mert ő egy nagy kalap szar volt.
Nekem erre ez a válaszom:
Menj a jó büdös francba! Igen, kimondtam, sajnálom.
Legszívesebben odamennék és felpofoznám, hogy magához térjen. Nem hallottál még olyanról, hogy valakinek rossz napja volt? Mert igen, sajnos van olyan amikor rosszul sülnek el a dolgok. Vagy talán nem állt mellette a szerencse? Rossz sorsolás? Mert ez is benne van a pakliba.
De nem akarok csak a negatív oldalát nézni. Mert szerencsére a többség tudja, és elismeri azt, hogy egy sportoló mennyit dolgozik azon, hogy idáig eljusson. Legtöbben büszkék a sportolóinkra és az eredményeinkre. Ez pedig így helyes.
A szívem szakadt meg amikor megnéztem az interjút Karakas Hédivel, judossal, aki elvesztette a meccsét és így hetedik lett. Hogy mennyire el volt keseredve, húsz judos ült mellettem és néma csöndben meredtünk a tv-re, mindannyian együtt éreztünk vele, ahogy az összes többi judossal is akiknek nem sikerült ez az Olimpia...Azért emelem ki őket, mert én is hét éve űzőm ezt a sportot és elég volt egy újságcikket, vagy kommentet elolvasnom, hogy felhúzzam magam. Mert ez az egész épp annyira dühítő, mint elszomorító.
Annyira jó dolog egy Olimpia, miért kell elrontani ilyen dolgokkal?
Ez a bejegyzés csak hirtelen felindulásból született meg, helyesírási hibákkal, csapongó témákkal, de ez a véleményem, amit nem tudtam magamba tartani, és annyira reménykedek abba, hogy nem csak én gondolom így...És hogy ne legyen ennek a bejegyzésnek ennyire nyomott hangulatú vége:
Kéne pár sajtburesz, mert éhes lettem. Remélem legalább ezt mindenki érti.

12 megjegyzés:

  1. Igazad van mindenben! Az utálkozók pedig menjenek a francba. Ha annyira okosok menjenek ők az Olimpiára ne itt pampogjanak!
    És igen, nekem is jöhetne egy kis sajtburesz 😁😂
    Király és igaz bejegyzés lett 😉

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon örülök, hogy valaki egyetért velem! Pontosan, majd megnézném őket egy Olimpián!...
      Köszönöm, hogy mindig kommentelsz! ♡
      Szia!

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  2. Kedves Lili!
    Félig meddig eltérnék a témától, de egy tag keretében írtam a posztodról pár sort, és ki is hívtalak, hogy folytasd a sort~ köszönöm, ha benézel, és elolvasod a rövid, pár soros véleményemet! ^^

    XOXO, Vic

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jujj, és a link: http://alienthingv.blogspot.hu/2016/08/blogger-quest.html

      Törlés
    2. Szia! ^^
      Köszönöm, hogy ezt a cikket választottad! Elfogadom a kihívást, minnél hamarabb megpróbálom teljesíteni!
      Szia!

      Törlés
  3. Szia!
    Jó kis bejegyzés volt (de ezt már megszoktuk). Sajnos tényleg vannak ilyen emberek, és ez annyira elkeserítő! Persze, tényleg jó lett volna, ha az adott személy is ér el helyezést, de akkor is! És mi van, ha egy sportoló teljesen meg van elégedve a 10. hellyel? Hm? Akkor le kell cseszni, mert "többet is tudott volna"? Jézusom, ilyen szánalmas embereket... -.-"
    Amúgy nem is tudtam, hogy judózol. Én júliusban voltam néhány aikido edzésen, szeptembertől már járni fogok. Ez olyasmi, mint a judo, csak itt nincs támadás. Ebből is lesz (elvileg) az olimpián szám, azt majd mindenképp szeretném megnézni.
    Imre Gézáról jut eszembe, Szilágyi Áronra is nagyon büszkék lehetünk! (Meg a többiekre is.)
    Egyetértek a véleményeddel, jó kis bejegyzés lett!
    Ölel: Bogi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Igen, ezek az emberek valószínűleg életükben nem sportoltak...A judo edzések után aikido szokott lenni az edzőterembe, szóval valamennyire ismerem ezt a sportot is. Sok sikert hozzá! ♡ Igen, Szilágyi Áronra is hietetlen büszkék lehetünk, őt csak azért nem említettem meg, mert legtöbben ismerik.

      Törlés
  4. Jaaj, drága Lili, mint minden bejegyzés, ez is fantasztikus volt.
    Épp meg akartam említetni, hogy vna benne jó pár elírás - aztán láttam, hogy külön ki is emelted, hogy lesznek bennne.
    Ez nagyon tetszett, maga a poszt közvetlensége. Más bejegyzéseknél lehet, hogy zavaró, de ha valamit hirtelen felindulásból írunk, akkor óhatatlan néhány elgépelés. Átadtad a pillanat varázsát, ami akkor lehetett, amikor ez a poszt született!
    Puszi, Lauren W.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziaa!
      Igen, én is amikor újraolvastam láttam pár helyesírási hibát, de amikor megszületett ez a bejegyzés tényleg nem figyeltem rá.
      Köszönöm, hogy kommenteltél! ♡
      Szia!

      Törlés
  5. Szertornász vagyok, kissé kevésbé felkapott sportág, de volt olimpikonunk, 16 évesen Kovács Zsófi kint volt Rióban, ami óriási teljesítmény. Sajnos nagyon hamar kiesett, de így is nagyszerű eredményt nyújtott, én büszke vagyok arra, hogyha nem is egy kategóriában, de egy versenyen indulhattam vele.
    A másik: Simone Biles, amerikai tornásznő, 4 darab, ismétlem NÉGY aranyat szerzett egy olimpián, ami már-már felfoghatatlan, az internet fele mégis azzal volt elfoglalva, hogy milyen szar a haja.

    jó cikk volt :)
    xxx: Kim

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Bevallom, róla én se tudtam, de köszönöm, hogy elmomdtad! Tényleg hietetlen teljesítmény már az is, hogy kijutott, az már csak részlet, hogy hogy szerepelt.
      Simone Bilesről én is hallottam! Hát...ilyenek az emberek...Folyton csak a külsőt nézik...
      Örülök, hogy tetszett! ^^
      Szia Kim!

      Törlés