2018. június 9., szombat

A 8 legnehezebb saját testsúlyos gyakorlat

Sziasztok!
Nekem a nyár és a tél (az ősz az versenyszezon) kivétel nélkül az alapozásról, tehát az erősítésről szól. Mindig is a saját testsúlyú edzések álltak közelebb hozzám, szeretem őket, mert akár otthon is elvégezhetőek, ezért sokkal több gyakorlatot is ismerek, mint súlyzós feladatokat. Ebben a bejegyzésben a tíz számomra legnehezebb és a legaztarohadtmindjartbelehalok feladatot hoztam el, amitől garantált az izomláz. Szóval aki kihívást keres, az itt megtalálja.

FENÉK/COMB

1. Guggolásból felugrás
Természetesen nem véletlenül kezdtem ezzel, mi lányok különösen szeretünk erre edzeni, érthető módon. Az alap guggolást, kitörést szerintem mindenki ismeri, na de van ennek sokkal gyilkosabb módja is, ami nem mást mint a guggolásból felugrás. Garantálom, hogy már tíz után azt fogod érezni, hogy a combod megszakad. Ezeket lehet kombinálni, csak a példa kedvéért:
- jobb-bal lábbal kitörés, egy perc
- guggolásból felugrás, félpercig, vagy darabszámra amennyit bírsz
- ülőtartás, legyen félperc, az igazi elvetemülteknek akár egy is.

2. Béka ( guggolásból ugrás)
Csak el kell rugaszkodnod, és a megfelelő szögbe megtartani magad. Ezt csináld meg párszor és garantáltan meg fogod érezni a combjaidat miközben kegyelemért sikítoznak...

HAS





3. Plank
A másik kedvenc testrész amire sokan szeretnek edzeni, férfiak, nők is egyaránt. A plank szerintem senkinek se ismeretlen. Bár leginkább a has gyakorlathoz soroljuk, igazából az egész testet "átmozgatja", a karodtól kezdve a lábadig. Ajánlott fokozatosan haladni, próbáljuk félperceket tartani, később pedig növeljük az időt.

KAR

4. Fagyi
A nagybetűs HALÁL. És nem, nem az édességre gondolok, hanem arra a gyakorlatra ami olyan mint egy fekvőtámasz, csak szélesebb terpeszben állsz és az alkarodat letéve kell feltolnod magad. Próbáljátok ki, de szólok; nem lesz könnyű.

5. Fekvőtámasz
Alapfeladat, de az egyik legnehezebb. De nem arról beszélek amit a tesi órán csinál a legtöbb lány osztálytársad, nagyon nem. A szabályos fekvőtámasznál a feneked egyvonalban van a testeddel, és legalább annyira le kell engednek magad, hogy leérjen a mellkasod a talajra. Na, ez az igazi fekvőtámasz amitől úgy érzed, hogy lerohad a kezed. Viszont ne felejtsd el, hogy a minőség sokkal fontosabb ebben a gyakorlatban mint a mennyiség. Egyébként a fekvőtámasz is, hasonlóan a plankhez, több izmodat is átmozgatja.


6. Húzódzkodás
Talán ez az a gyakorlat ami az egyik legnehezebb, de mégis az amiben, lassan de a legtöbbet lehet fejlődni ha kitartó az ember. Amikor legelsőnek próbálkoztam, pedig már akkor is rendszeresen erősítettem karra, egyszer tudtam felhúzni magam és ennyi. Most, két év után már folyamatosan tízet-tizenkettőt tudok, de úgy, hogy egy éve "becsúszott" még egy kulcscsonttörés is ami legyengítette a karomat. A húzódzkodást két féle fogásból csinálhatod, belső vagy külsőből. Ha belül fogod azzal inkább a bicepszedet erősíted, ha kívül akkor a hátadat és a válladat. Szerintem a belső fogás könnyebb, érdemes azzal kezdeni. A lábadat használhatod ahhoz, hogy lendületet vegyél, úgy könnyebb, illetve próbáld mindig megtartani magad egy kicsit. Fontos, hogy az elején ne a mennyiségre törekedj, hanem csináld szabályosan, az álladik húzd fel magad, majd ereszd le addig a tested amíg teljesen nem egyenes a kezed.
Sokat segíthetnek a direkt ehhez kitalált gumikötelek is. Fontos, hogy vagy magnéziát vagy akár egy biciklis kesztyűt használjatok, mert könnyen leszedi a bőrt a kezetekről ez a gyakorlat.

7. Krokodil
A béka után egy újabb aranyos kis állatkáról elnevezett gyakorlat. A neve abból adódik, hogy úgy kell előre másznod mint egy krokodil, az egyik kezedet behajlítod, az ellentétes lábaddal együtt, amíg a másik oldalon nyújtva van. Nehéz elmagyarázni és az a helyzet, hogy az interneten se talál róla semmit, mert nem, semmi köze a gerinctornához, amit kiad a google ha beírod...Mindenesetre ha szabályosan csinálja az ember akkor hihetetlen kemény gyakorlat, ami nem csak a vállat, de a hasat és a lábakat is terheli.

8. Kötélmászás
A legelső dolog ami nehéz benne, az az, hogy megtaláld a megfelelő technikát ami hozzád legközelebb áll. Ha ez sikerült akkor már csal kitartónak kell lenned. Az igazi kihívás az a láb nélküli kötélmászás, a célom, hogy le tudjak mászni egymás után kettőt így, és mivel sérült a bokám van lehetőségem gyakorolni. Egyébként ezzel a gyakorlattal is vigyázni kell, mert imádja leszedni a bőrt a kezedről és a lábadról...egyáltalán nem kellemes érzés.

AZ ÖRÖK:

+1. Futás
Nincs mit hozzáfűzni. Igazi gyilkos, de mégis nagyon jó edzésforma, minden szempontból. Több segítség itt: A futás 5 aranyszabálya


Szerintetek mi a leggyilkosabb feladat mind közül?

Csak a félreértés elkerülése véget, a legnagyobb jóindulattal és szenvedéllyel írtam meg ezt a bejegyzést, mert közel áll a szívemhez a sport, semmiképp sem akartam "személyi edzőset játszani". Ez egy rendhagyó bejegyzés. Szóval nem, nem lesz lifestyle blog a Coloratiból.

2018. június 3., vasárnap

Még az Alternatív érettségin is megbuknék...|kihívás|

Ezt a képet én szerkesztettem, a kihívásnak nem ez a hivatalos "plakátja"!

Sziasztok!
Igen, a cím magyarázatot követel magának, amibe most bele is kezdenék. Az Alternatív érettségi egy kihívás neve, amit a Felnőtt szemmel írója talált ki, illetve valósította meg. A kihívás szabályai/lényege ez lenne:
- Írj néhány kedves szót arról, akitől kaptad a kihívást. Ha nagyon szereted őt olvasni, belinkelheted a blogját is.
-Az alternatív érettségin három tárgy van: random tények, emlékek és fantázia. Mindhárom tárgyból húsz-húsz "tétel" van. Ahhoz, hogy átmenj, legalább tízet meg kell válaszolnod tárgyanként, amiket te választasz ki.
- A válaszaid után illeszd be az eredeti kérdéssort, hogy a kihívott is tudjon válogatni a hatvan kérdés közül. KÉRDÉSEK
- Nincs rossz válasz!
- Hívd ki azokat akiknek szívesen feldobnád a napját, vagy azt akit vizsgák közben megjutalmaznál még egy vizsgával!


Aki régóta követi engem, vagy csak visszanézi a bejegyzéseimet, az tapasztalhatja, hogy egyetlen TAG, vagy kihívás sincs fent a blogon, pedig sokra meghívtak, és én tényleg sajnálom, hogy nem csináltam meg őket, de úgy látszik, ez nem nekem való. Higgyétek el, minden egyes kihíváshoz úgy álltam hozzá, hogy azta, ez tetszik, jó kérdések vannak benne! Aztán amikor megpróbáltam megválaszolni őket, akkor nem ment. Igazság szerint egy elég spontán ember vagyok, és rá kellett, hogy jöjjek, egyszerűen előre megírt kérdésekre nem tudok válaszolni, anélkül, hogy unalmasnak ne érezném a bejegyzést, miközben biztos vagyok abban, hogy lenne olyan olvasóm aki nem találná annak. DE, mint mondtam Ágoston kihívása megragadta a figyelmemet, és bár nem egészen a szabályok szerint "játszom", mivel nem válaszolok annyi kérdés amennyire kéne és nem is úgy, ahogy kéne, de higgyétek el, ez nekem hatalmas előre lépés. Úgyhogy Ágostonnak sikerült elérnie, hogy ha nem is teljesen úgy ahogy kéne, de elhoztam egy kihívást a blogra;

Emlékek:

24. Mi volt a legszebb vagy legmeghatóbb mondat amit valaha mondtak neked?
Tudni kell rólam, hogy nem vagyok az az érzelgős típus, illetve inkább tettekkel, mintsem szavakkal lehet engem megindítani, szóval soha nem volt olyan (még), hogy olyan szépet mondtak volna nekem, hogy meghatótságomba sírva fakadtam volna, viszont volt egy mondtad amit nem rég mondott nekem az edzőm, és nagyon megérintette a lelkemet, pedig ő csak úgy odaszúrta egy beszélgetés közepébe. A következő hangzott el:
"Ha a lányom felnő, azt szeretném ha olyan lenne mint te". Az edzőm már hét éve ismer, és bár ezalatt az évek alatt többször is elmondta, hogy milyen megbízható vagyok, értelmes, kitartó, de mégis szerintem ezzel a mondattal fejezte ki igazán azt amit valójában gondol rólam. Azt akarja, hogy olyan legyen a lánya mint én! Hihetetlen jól esett, hogy valaki ennyire megbecsüli azt, aki vagyok.

27. Mi volt a legértékesebb dolog amit valaha nyertél?
Valószínűleg egy kicsit elvontan értelmezem a kérdést, de egy másik ember bizalma. Szerintem ennél nincs értékesebb dolog, amit egy ember tud a másiknak adni, ráadásul nagyon kevesen érdemlik meg, ezért mindig megbecsülöm azt aki a bizalmába tud avatni, és tudom, hogy megbízik bennem.

29. Mi volt a jeled az óvodában?
Egy madár. Szomjazom a szabadságra és nem tudom elviselni ha megpróbálnak egy kalitkába zárni. Valószínűleg ez a fantasztikus gondolat még nem fogalmazódott meg bennem háromévesen, de akkor is hiszek benne, hogy nem véletlen, hogy pont a madárra böktem, amikor megkérdezték, hogy mi legyen a jelem.

34. Mit tartasz eddig a legnagyobb dolognak amit elértél?
Azt, hogy bekerültem az ifjúsági válogatott kerettagok közé a sportágamban. Nem is igazán magára a tényre, hogy válogatott vagyok, hanem arra amit azért tettem, hogy odajussak ahol most vagyok.

Fantázia:

41. Mi az az esemény amit legjobban vársz? Hány nap van még addig?
Az év vége/nyári szünet. Soha nem szenvedtem még ennyire az iskolában, mint ebben az évben. Egyszerűen már hányok tőle. De pontosan hét tanítási nap van hátra, egy angol szódolgozat, föci TZ és nyelvtan teszt, és vége!

44. Ha mindenképpen népszerű lennél a jövőben, de te választhatnád meg, mivel válsz azzá, mit választanál?
Egyértelműen a sportot mondanám. De azért egy könyv megírása, amit több nyelvre is lefordítanának, se lenne rossz, mint ok arra, hogy híressé válljak. Bár ezekben sem az lenne a lényeg, hogy híres legyek. Mindig is megosztó érzéseket keltett bennem a híresség.

46. Ha holnap azzal a tudattal ébrednél, hogy egyvalami megváltozott a külsődön, miben reménykednél, mielőtt tükör elé állsz, és meglátod?
Nem igazán külsőség, de abban, hogy újra jó lenne a szemem. Viszlát szemüveg és kontaktlencse! De mindegy is, úgyis meg fogom műtetni a legelső alkalommal amikor lesz rá lehetőségem.

51. Mi tesz egy barátságot igazzá?
A bizalom. Az, ha mellette tényleg teljesen el tudod engedni magad. Az, ha támogatjátok egymást, és cseppnyi féltékenység nélkül tudtok örülni egymás örömének.

Mint látjátok, a random szekciót teljesen kihagytam, ennek az az oka, hogy sok kérdésre csak "nemmel" tudtam volna válaszolna, vagy az, hogy a bejegyzéseim által vagy pont a 28 random és kevésbé random tény rólam és a blogról című cikkben már megválaszoltam.
Viszont amért leginkább meg akartam írni ezt a bejegyzést az azért volt, mert úgy gondolom, hogy a Felnőtt szemmel megérdemli a figyelmet. Ez a legelső blog, több mint egy év után aminek minden bejegyzésére rákattintottam. Hogy miért? Mert sokszínű, mert miközben olvasom, érzem, hogy az írója gondolkozott, és ezáltal engem is elgondolkoztatott, mert olyan nyíltan és összeszedetten ír a témákról Ágoston, hogy az példaértékű lehet sok bloggernek. Illetve imádom a, párszor pofátlan, őszinteséget és a szarkazmust a bejegyzéseiben. Szeretem, hogy értelmesen, sértegetések nélkül lehet vitázni, megbeszélni a véleményeinket kommentben. Ez a blog kilóg a sorból és nem is próbál magának helyett találni a birkák között, vagy éppen beolvadni a tömegbe, de mégis bárki felé nyitott, akinek van egy kis önkritikája. A blog egyszerre komoly, vicces, egyszerre van tele elgondolkoztató tartalommal és olyan bejegyzésekkel amit még kémia órán is lehet olvasgatni, saját tapasztalat, és jót röhögni rajtuk. Mindenképp nézzetek be a blogra, nem fogjátok megbánni: A BLOG
Köszönöm a kihívást, még akkor is, ha csúnyán megbuknék az alternatív érettségin. Ágoston már sok mindenkit kihívott akit én ismertem, de próbálom én is tovább adni a kihívást, bár nem tudom, hogy ezek a bloggerek szeretnek-e ilyen bejegyzéseket írni, szóval senkit se kötelezem a kitöltésére. :D
Niki remélem örömmel kitöltöd a kihívást.
Janett, ha szeretnéd, akkor én rád is gondoltam.
Florea egy blogos csoportban találtam rád, és szimpatikus lettél az írásod alapján, ezért jutottál az eszembe! :)

2018. május 27., vasárnap

Miért lett menő érzéketlennek lenni?



Tumblr idézet level 100


Kezdeném ezt a bejegyzést magammal. Én az az ember vagyok, akit ha nem ismersz jól akkor az égvilágon semmit nem tudsz leolvasni az arcáról. Nem veszed észre ha valamivel megbántottál vagy ha valami rosszat mondtál, mert olyan pókerarccal tudok tovább rád nézni, hogy az hihetetlen. Ezt szeretem magamba, mert így nem tudnak bántani, mert csak azt bántják, akin látják, hogy rosszul esik neki (ez az első dolog amit megtanulhatsz az általános iskolától). Viszont én nem olyan vagyok aki azt mondja, hogy leszarom és megrántja a vállát, miközben legbelül megérintett az, amit mondtak neki. Ha valaki nem áll közel hozzám akkor az tényleg nem tud megsérteni, jó emberismerőnek gondolom magam ezért meg tudom válogatni azt, akiből egyszerűen csak a féltékenység vagy a rosszindulat beszél, ezért is elég nehéz megbántani.
  Viszont a barátaimmal és a családommal más a helyzet, azokkal akiket közel engedtem magamhoz. Ha ők megbántanak az rosszul esik, de ilyenkor is, rezzenéstelen arccal tovább álltam, nem beszéltem velük, kerültem őket, szinte rájuk se néztem. Semmibe vettem őket, ezzel bűntettem őket és ahelyett, hogy eléjük álltam volna és megmondtam volna, hogy "idefigyelj, rosszul eset az amit mondtál/csináltál, magyarázd meg inkább, hogy miért tetted", inkább a haragot választottam. Mert dühöngeni, ordibálni, semmibe venni az embert sokkal könnyebb mint megbeszélni azt, ami bánt...De sokkal fájdalmasabb is.


Teljesen logikus, nem?




Csak gyűlik az emberben a harag, a sérelmek felhalmozódnak és kirobbannak egyszer amikor legkevésbé számítasz rá, úgyhogy felhagytam a pókerarccal, felhagytam azzal, hogy olyan szinten védjem magam másoktól, hogy jéggé váljon a szívem, most már igenis megmondom, ha bánt valami, mondjuk lehet kell hozzá egy fél nap, hogy átgondoljam magamban, hogy mit is érzek igazából és, hogy azt, hogyan is tálaljam, de nem fogom eljátszani a jégkirálynőt aki mindenre magasról tesz, miközben belül igenis fáj neki minden egyes sértő szó. Mindig is nehéz volt és nehéz lesz beszélni az érzéseidről másoknak, mert sebezhetővé tesz, de pont ezért kell tudni, hogy kiben bízhatsz meg, ki az aki nem fog visszaélni vele. Nyilván vannak olyan emberek akiket túl sok csalódás ért, és ezért nehezen bíznak meg újra valakiben, viszont a legtöbben szerintem csak szimplán félnek attól, hogy a többi ember gyengének gondolja azért amiért érez, és azért amiért ezt ki meri mutatni. Pont ezért, hihetetlen menő lett mostanság eljátszani, a mindent leszarok, semmi sem érdekel, mindenki csak bánt, dolgot. Az egész bejegyzés onnan indult, hogy megláttam egy tumblr idézetet, aztán még egyet, és még egyet, ami ugyan arról szólt; legyél érzékletlen mindennel szemben. De mégis az a poén, hogy sok ember azt gondolja, hogy milyen erős az aki nem mutatja ki azt amit érez, hogy ez milyen bátor dolog! Milyen erős ember az, aki képes mindent elfojtani magába, csak a kérdés, hogy meddig, és minek? Ez csak félelem. A 21.században ahol már sokan tényleg rezzenéstelenül mennek el mások mellett, akik csak magukkal tőrödnek, akiket nem érdekel semmi és senki és képesek átgázolni bárkin, cseppnyi bűntudat nélkül a cél érdekében, pont az lesz a bátor aki kiáll a sorból és nem csak fejjel ront neki mindennek, hanem hallgat a szívére is. Ezt úgy mondom, hogy én is inkább racionális vagyok, mintsem érzelmek alapján döntsek. Soha nem leszek olyan amber aki anélkül, hogy gyengének érezné magát, sírna mások előtt, idő kell ahhoz is, hogy átgondoljam mit is érzek és sokszor nehezen nyílok meg még azok előtt is akiket szeretek, de akkor se leszek egy érzéketlen, leszarok mindent és mindenkit, ember.



Végül is minek? *a falba veri a fejét*




 Összegzéskép az a véleményem, hogy nem, egyáltalán nem kéne menőnek lennie ezeknek az idézeteknek, de megértem őket, mert a mostani világban egyáltalán nem baj ha be tudod vetni a pókerarcod és magad köré tudsz építeni egy falat, mert nagyon sok seggfej van akitől jobb ha megvédi magát az ember, viszont akkor tényleg ne érdekeljen, hogy mit mondanak azok az idióták, tényleg építs magad köré egy olyan védőfalat amiről lepattannak a felszínes szavak, sértések, vagy a rosszindulatú megjegyzések, mert nem érnek annyit, hogy ezek miatt elzárkózz azoktól is akik viszont megérdemelnék, hogy őszinte legyél velük az érzéseiddel kapcsolatban.

2018. május 7., hétfő

10 helyzet ami minden gimisnek ismerős év végén

Sziasztok!
Elsőnek is kezdeném egy bocsánat kéréssel. Gondolom, mindenki tudja, hogy miért, aki pedig nem az csak nézze meg, hogy mikor publikáltam az utolsó bejegyzésemet, spoiler; régen...nagyon régen.
Viszont most visszatértem egy újabb bejegyzéssel, ehhez hasonlót már írtam amit ITT olvashattok.
Remélem az érettségizőknek jól ment a magyar érettségi, meséljetek; milyen volt? Hogy érzitek, hogyan sikerült?
Illetve instagramon létrehoztam egy mémes oldalt blogger_memek néven, ha esetleg gondoljátok nézetek be oda is, ott naponta aktív leszek.
Jó olvasást!

Ui.: A bejegyzésben helyenként túlzásokban esek a poén kedvéért, semmit sem kell vérkomolyan venni.

Gyere rám nyári szünet!

1.
Tanár: Tudom, hogy itt az év vége, fáradtak vagytok és meleg van, de mindjárt itt a szünet, tartsatok ki!
Szintén a tanár: Szóval akkor, holnapra kell az a kétoldalas memoriter, hétfőn ötvenszavas szódolgozat, ja és ne feledkezzetek meg a csütörtöki témazáróról sem! Most miért néztek rám így? Egy hónapi még iskola van!

2. Amikor fürdőruhában fekszel a kertben, strandon, akárhol, napozol és zabálod a fagyidat, az agyadnak pedig kilencven százalékát a nagybetűs NYÁR tölti be, a csekély tíz százalékot pedig próbálod tartogatni a fizika témazárónak, az irodalom felelésnek és a matek dolgozatoknak...úgy érzem az agyam annak a része egy kicsit zsúfolt.

3. Az érzés amikor elballag az iskoládból az egyetlen helyes srác, te pedig mosolyogva gratulálsz neki, pedig egyáltalán nem vagy boldog...Az elkövetkezendő években kiben fogsz gyönyörködni a folyóson? Még az is megfordul a fejedben, hogy lefizeted a tanárait, hogy megbuktassák, csak, hogy még egy évet maradjon. Ja és nem, nem vagy a megszállottja a fiúnak, áá dehogy.

4. Teljes erőbedobással élvezed az érettségi szünetet, de olykor-olykor eszedbe jut, hogy nemsokára rád is ugyanez a sors vár, szóval leállítod a sorozatod hatszázadik részét és tartasz egy egyperces néma tisztelgést az érettségizőkért.

5. Az érzés amikor belenyúlsz a padba egy rágógumiba és elszörnyedve kapod el a kezed, aztán rájössz, hogy még te raktad oda évelején. Na, az az igazi nosztalgikus pillanat.

6. Tanárok és az érettségi:
"Ne izguljatok, ez csak egy teszt az elmúlt évek alatt szerzett tudásotokból, nem baj ha nem sikerül, csak nem lesz munkád, hajléktalan leszel, senki sem fog szeretni és ki leszel taszítva a társadalomból...*bíztató mosoly*...Szóval ne stresszeljetek rá!"

7. Csak képzeljétek el a szituációt:
*találkozol egy ismerőssel, családtaggal*
Ő: Szia! Milyen lesz az évvégi bizonyítványod?
Én: Köszi, minden rendben van a suliban.
*kínos csend*
Ő:...Nem válaszoltál a kérdésre...
Én: Milyen kérdésre? *idióta vigyor*
Ő: Hát arra, hogy milyen lesz a bi...
Én: Óóó basszus, sietnem kell, elkések a suliból, szia! *elmenekül*
Ő: De hát ma szombat van...

8. Az érzés amikor egész évben jól tanultál, de az utolsó egy hónap alatt sikerül lerontanod mindenből az átlagod...Na az az igazi szívás.

9. Gondolom mindenkinek ismerős az a helyzet amikor egy osztálytársa, vagy pont ő maga, könyörög az utolsó hónapban a javító dolgozatért vagy éppen a feleletért a tanárnak aki meg így; "gyere fiam, húzz sorszámot". Meg persze az örök bölcsesség se maradhat el, ami valljuk be egy kicsit igaz; "év közben kellett volna tanulnod, nem pedig az utolsó egy hónapban."

10. Amikor úgy döntesz, hogy ideje kivenned a kis extra vakációdat, úgyhogy megkéred anyukádat, hogy igazoljon le egy napot.

+1. A könnyáztatta, ölelkezős búcsúk az iskola kijárata előtt a barátnőktől akikről előre tudod, hogy szeptemberig semmit nem fogsz tudni.

2018. március 18., vasárnap

28 random, és kevésbé random tény rólam és a blogról

Sziasztok!
Mindig azt akartam, hogy az olvasóim az írásaimból ismerjenek meg, ne pedig előre megírt TAG kérdésekből vagy "x db random tény rólam" bejegyzésekből, viszont most már, több mint 70 bejegyzésem után úgy gondolom, hogy aki követi a blogot annak már kialakult rólam, Lili Leonéről, egy képe, úgyhogy szívesen hozok nektek egy ilyen jellegű bejegyzést, egyébként is én is szeretek hasonló cikkeket olvasni más bloggerektől.
A bejegyzés előtt pedig szeretném megköszöni annak a 100 embernek aki rákattintott a feliratkozás gombra, "ez csak egy szám" ide, vagy oda, de számomra ez akkor is hihetetlen és azt bizonyítja, hogy mennyien álltok mögöttem és támogattok. Jó érzés tudni, hogy egy olyan dologgal amit szeretek csinálni, írni/blogolni, azzal egy kisebb közösséget tudtam kialakítani. Köszönöm mindenkinek aki olvas, kommentel és belájkolja Facebook posztjaimat, sokat számít nekem.


Mondtam már, hogy fantasztikusan szerkesztek? (se)




20 normális, kevésbé normális és érdekes tény rólam:


1. A kedvenc színem a fűzöld és a sötétlila


2. Nem szeretem a mentolos rágót


3. Laktózérzékeny vagyok


4. Háromszor csípett meg már medúza


5. Utálom a sóskát és a sonkát


6. Nem tudok fütyülni


7. Fel tudok mászni a kötélre láb nélkül


8. Derékig ér a hajam


9. Az igazi nevem az, hogy Lili, tehát nem a Liliánát rövidítem, vagy becézem, hanem csak szimplán az a teljes nevem, hogy l.i.l.i.


10. Felsős korom óta gyűjtöm a dolgozataimat, hogy miért, azt még én se tudom


11. Zokni fétisem van. Nem bírom elviselni ha valaki hozzáér a bőrömhöz a zoknis lábával.


12. Van egy anyajegy az egyik lábujjamon


13. Egy évig egy olasz óvodába jártam


14. Nincs kilyukasztva a fülem


15. Egyszer benne voltam a városom újságában


16. A legelső film amin sírtam az a Lassie volt


17. Életemben egyszer írtam egy szerelmes levelet egy fiúnak (negyedikben), de azt is úgy megbántam, hogy következő nap visszaküldtem egy másik levelet, hogy nehogy elhiggye, csak vicceltem. Szegény fiúnak nem esett túl jól...


18. Ettem már békacombot, csigát és mindenféle kagylót és halfélét


19. Volt egy olyan hét amikor öt napig mindennap pizzát vacsoráztam...


20. Vízöntő a csillagjegyem


8 tény/statisztika a blogról:


1. A blog május 15. lesz kétéves


2. Ez volt a legelső blogom ahol én szerkesztettem a fejlécet


3. Ezzel a bloggal nyertem meg az első blogversenyemet


4. Van egy feliratkozóm aki nem is tudja, hogy fel van iratkozva. Ez pedig a testvérem lenne akinek sunyiba beléptem a profiljába és feliratkoztam a blogra...( hogyan szerezz kamu követőket level 100)


5. A blog címe olaszul azt jelenti, hogy "színezd ki önmagad", ezzel akartam arra utalni, hogy a blogon színes témákkal várlak titeket


6. 74 bejegyzést tettem közzé


7. 605 komment van a blogon


8. A legolvasottabb bejegyzésem 2585 megtekintenél jár, ami számomra hihetetlen nagy szám