Sziasztook!
Igen, igen, tudom, hogy ez a bejegyzés nem épp a legeredetibb, mert sok más ilyesfajta cikk is van, viszont most visszaolvastam azt amit írtam ( ez a bejegyzés már régebbi ) és még mindig látok benne igazságot, mert nap mint nap találkozom ilyen bloggerekkel, úgyhogy gondoltam megosztom veletek.
Jó olvasást! :)
***
1. A kétszínű
Tipikusan az aki folyton azt hangoztatja, hogy mindig az igazságot, az igazi véleményedet kell kimondani, miközben folyton azt mondja amit hallani akarnak az emberek.
2. Aki lenézi a kezdőket
Mindenki volt már kezdő, senki se úgy vágott bele a bloggerkedésbe, hogy mindent tud. Hihetetlenül idegesítő amikor valaki lenézi a másikat, vagy kioktatja. Meg amúgy is, valaki még öt év után is kezdőnek érzi magát.
3. A nézettség függő
Minden bloggernek fontos, hogy mennyi a feliratkozók száma, vagy éppen az, hogy naponta mennyi az oldalmegjelenítés, de azért ne essünk túlzásokba. Például amikor valaki blogokat keres, pl.: Éhezők viadala ff-t, és még akkor is ha semmi köze a THG-nek a blogjához, belinkeli, mert mé' ne?
4. A féltékeny
Gondolom ezt nem igazán kell magyaráznom...Szerintem az összes rosszindulatú komment a féltékenységből születik meg. De ilyenkor igazából leginkább Őt sajnálom, hiszen gondoljatok bele milyen fárasztó lehet mindig szidni valakit, mennyi energiába kerülhet kitalálni, hogy vajon mit írjon kommentbe, hogy elrontsa a kedved.
5. A kötekedő
- Te, figyelj már, kihagytál egy vesszőt a bejegyzésből!
- Úristen, a fejléc egyik képkockája mintha egy pirinyót halvány lenne...
- Ugye tudod, hogy öt másodperccel később raktad ki a bejegyzést, mint ahogy ígérted?!
*nagy levegő*
- Figyu...NINCS JOBB DOLGOD?
Oké, lehet, hogy az utolsó megjegyzéssel túlzottam, de higgyétek el, hogy a másik kettő igenis előfordult már...Ilyenkor pislogás nélkül meredek a képernyőre, hogy ez most komoly?
Ezt lehet beteges maximalizmusnak nevezni, de nekem ez már erősen kötekedésnek tűnik.
6. Aki folyton panaszkodik
Fárasztó. Nagyon nagyon fárasztóak az ilyen bloggerek. Sokszor igazuk van, a panaszkodás mögött van igazság, de az, hogy mindent negatívan fogjanak fel és ne tudjanak örülni semminek...Na ez számomra érthetetlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése