2018. július 15., vasárnap

A 21.század kérdése: küldesz magadról egy meztelen képet?

Nem igazán tudom, hogy miért pont most jutottam el odáig, hogy ezt a témát boncolgassam. Egyszerűen csak elgondolkoztam, miközben néztem magam a tükörbe és a kezembe szorítottam a telefonom és valahogy itt kötöttem ki: Mi vesz rá egy lányt arra, hogy meztelen képet küldjön egy pasinak? Erre a kérdésre válaszolok később, de most kezdjük az "alapozással".
Ezzel az egész témával legelsőnek, nem tudom hány éves voltam pontosan, de fiatalabb mint tíz, a tévében találkoztam. Amanda Todd történetével. A lány felrakott egy videót youtube-ra ahol elmeséli az egész történetét. Szerintem sokan látták már, de ha esetleg nem tudjátok miről van szó akkor x. A lány egy ismeretlen fiúnak, akinek még a nevét se tudta, küldött magáról egy képet. A férfi megfenyegette, hogyha nem küld magáról egy videót is, akkor közzéteszi a képet. Ez meg is történt, a lány pedig belekerült egy ördögi körbe amiből egyszerűen nem tudott kiszállni. Hiába váltott iskolát, hiába költözött el, a képei követték őt. A lány öngyilkos lett. Akkor még nem gondoltam bele ebbe az egészbe úgy igazán. Nem tudtam mit gondoljak a lányról aki volt olyan hülye, hogy küldjön magáról egy képet egy ismeretlen férfinak, de mégis már akkor is éreztem, hogy a lány nem érdemelte meg. Senki sem érdemel meg ennyi gyűlöletet amennyit ő kapott. Tudtam, hogy ez az egész velejéig romlott és szörnyű, hogy ilyen megtörténhet. De mint mondtam, még fiatal voltam.
A következő eset már közelebb állt hozzám. Mentem ki az öltözőből, hatodikos voltam, alig mentem pár lépést a folyóson amikor az egyik osztálytársam letámadt és az arcomba nyomta a telefont. Elmondta, hogy az egyik osztálytársunk meztelen képeket küldött magáról egy fiúnak aki bosszúból továbbküldte a képeket. Még egy napba se telt bele, az egész iskola tudta. A lány nem jött egy hónapig, az igazgató pedig minden egyes osztályba bement és elbeszélgetett velünk. Arra kért minket, hogy fogadjuk vissza a lányt és ne ítéljük el, most arra van szüksége, hogy támogassuk őt. Ez így is lett. Mindenki hallgatott. De nem igazán azért, mert annyira segíteni akartak volna a lányon, hanem azért, mert féltek, hogy kitudódik, hogy kik azok akik továbbküldték a képeket és továbbmondták az egészet. Engem már akkor sem érdekelt más dolga, a pletykázástól pedig mindig is irtóztam, de meg volt a véleményem. Ostobának gondoltam a lányt, azt gondoltam, az egész az Ő hibája. Évek teltek el de még mindig azt gondolom, hogy magának köszönheti az egészet, de mégis, nem Ő az akit el kell ítélni, nem Ő az akinek a háta mögött össze kell súgni, nem Ő az aki megérdemli a gyűlöletet és az undort. Hanem a fiú aki megfenyegette és továbbküldte a képeket. A lány hibázott. De az, aki igazán bűnös, az a fiú. Azt, hogy miért is tudnám szembe köpni azokat az embereket akik ilyet tesznek lányokkal, azt majd egy kicsit később fejteném ki.
Ezek után már megszokottá váltak ezek a sztorik. Csak úgy mellékesen jegyeztük meg, hogy "Ó, képzeld xy meztelen képeket küldött magáról". Mintha ez az egész jelenség normális lenne, mintha normális lenne az, hogy random fiúknak küldenek a kortársaim intim képeket magukról. Nemrég beszélgettem erről az egészről a (férfi) edzőmmel, de az olyanfajta "képküldözgetésről" amikor egy lány a párjának küld meztelen képeket. Erről igazából elég stabil véleményem van, ami röviden annyi, hogy "Minek?". Ha valakivel együtt vagy az előbb-utóbb úgyis látni fogja a testedet, ha pedig még nem látta, akkor meg milyen ünneprontó messengeren megmutatni magad? Értelmetlen.
Az edzőm viszonylag egyetértett, de a válaszából azt szűrtem le, hogy valószínűleg már Ő is kapott már egy-két képet a barátnőitől, de egyértelműen kijelentette, hogy ezt is lehet "okosan" csinálni; úgy készíteni a képet, hogy ne legyen rajta az arcod, így simán letagadhatod ha vissza akarnak élni vele. De akkor térjünk vissza az alap kérdésre: Miért küld valaki, jelenleg tinédzserekről van szó, mivel én ehhez a réteghez tudok jobban azonosulni, meztelen képet magáról?



Kezdjük ott, hogy a tinikor az, amikor az ember felfedezi a testét, amikor teljesen megváltozik, ezért teljesen normális az, ha a tükör elé áll az ember és méregeti magát, próbál hozzászokni ahhoz, hogy már nem egy kislány hanem egy nő. Még abban is benne vagyok, hogy fogja valaki a telefonját és lefotózza magát kíváncsiságból, mert miért ne? Semmi baj nincs vele, ha utána kitörli az ember a képet. De sokszor amíg a testünk már felnőtt, a lelkünk még mindig egy gyerek és nem találjuk az egyensúlyt, nem tudunk mit kezdeni magunkkal. Talán ez az a bizonytalanság az ami egy fiatal lányt rávesz arra, hogy küldjön magáról egy képet. Szóval vegyük alapul ezt a lányt, aki visszaigazolásra vágyik, amit meg is kap. Gyönyörű vagy, tetszik a tested, kívánni való vagy. Jól hangzik nem? Hízelgő? Aztán belecsöppen az egészbe és észre se veszi, hogy elveszíti az irányítást és átadja annak az embernek aki az összes képet lementi a galériájában és naponta kér újabb és újabb fotókat. Az az ember, aki kihasználja a lány bizonytalanságát és a markába tartja, megfenyegeti, hogyha nem küld több képet, vagy isten tudja, hogy mit akar még a lánytól, akkor átküldi a képeket az ismerőseinek, szüleinek. Mert ebben a férfiben semmi nincs. Semmije nincs amivel "megszerezhetne" egy lányt és megtarthatná, csak egy patkány aki bosszúból cselekszik és fenyeget. És itt is van. A helyzet amiből nincs menekvés, nincs jó döntés, úgy érzi a lány, hogy megfojtja az egész helyzet. Nem tud mit tenni, következő nap már kint vannak a képei a világhálón. A lányt kiröhögik, a fiúk méregetik, leribancozzák, összesúgnak a háta mögött, gúnyosan méregetik, viccet csinálnak belőle. A lánynak el kell szenvednie a következményeit annak a hibának amit elkövetett, de kérdem én; meddig? Meddig kell elviselnie azt a megaláztatást amit egyetlen hibája miatt kap minden egyes nap? Mert igen, viselje a következményeit, tanuljon az esetből, de tovább kell lépnie, mert különben maga alá temeti az egész, az életét teszi tönkre. Mert a legtöbb ember imád máson csámcsogni, imád pletykálni, él-hal az új sztorikért és élvezettel nézi más szenvedését. A fiú pedig legtöbb esetben az egészet megússza, mert a lány túl akar lenni az egészen, nem akar feljelentés tenni, mert az hónapokig elhúzódhat. A fiú, aki gusztustalan módon kihasználta a lány bizonytalanságát és élvezte, hogy uralkodhat valakin, épp bőrrel és elégedetten nézi, hogy mit tett.
Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy mindenről az tehet aki ráír egy lányra, hogy "küldj magadról egy meztelen képet", mert tőlem aztán próbálkozhatnak, nyilván akinek helyén van asz esze és az önértékelése, az elküldi őket a búsba. Ehhez is két ember kell. Kell egy lány aki a kezébe veszi a telefonját és eleget tesz a kérésnek. Régebben nem bírtam felfogni, hogy miért, de most már át tudom érezni, hogy mi lehet az indítéka az egésznek. De még mindig nem tudom elfogadni. Soha ne gondold azt, hogy "ez csak egy ismeretlen, mit számít", mert amint küldesz magadról egy képet adsz valamit a kezébe amivel zsarolhat téged, mert hidd el a világ tele van ravasz, gusztustalan emberekkel akik élvezik, ha valakit a markukban tarthatnak. Ha pedig a pasidról van szó, akkor csak gondolj bele, mennyivel hangulatosabb előtte ledobni a melltartót mint a kamera előtt...
Fontos, hogy tisztába legyünk magunkkal, hogy ne egy ismeretlentől várjunk visszaigazolást, mert teljesen normális ha bizonytalannak érezzük magunkat a saját bőrünkbe, mert ez az időszak a változásról szól.
Mindenki hibázhat, amiből tanulni kell, de soha, soha ne hagyjuk, hogy egyetlen rossz döntésünk tönkre tegye az egész életünket.

8 megjegyzés:

  1. Nagyon érdekes volt a cikked, jó volt olvasni! Abszolút egyetértek veled és a gondolataiddal, amiket megfogalmaztál. Mivel én speciel nem sok ilyennel találkoztam, az első gondolatom nekem is az volt, hogy nem értem, miért tenne bárki ilyesmit, de ahogy kifejtetted, így értelmet nyert az egész - de ettől függetlenül nem adok igazat azoknak, akik meztelen képeket küldenek magukról. Viszont az, amit ezután tettek a képekkel, és a fenyegetés egyenesen undorító, és rossz belegondolni, hogy ilyenre valaki képes.
    Örülök, hogy megírtad ezt a cikket, hiszen ez egy eléggé tabutéma, és azzal, hogy erről írtál, máris valódágos problémává tetted, amiről kell is beszélni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Jólesett olvasni a kommented, köszönöm, hogy időt szántál rá,hogy leírd a véleményed! ♡ És igen, tényleg az volt a célom, hogy szembe nézzünk ezzel a "jelenséggel".:)

      Törlés
  2. Szia!
    Teljesen egyetértek a cikkel, és nagyon örülök, hogy megírtad, mert tényleg egy fontos témát boncolgatsz benne. Ez egy olyan dolog, amiről szerintem senkivel sem fognak leülni úgy igazán, normálisan beszélgetni. A szülők nem is feltételezik, hogy ilyen van, vagy ha mégis, nem nézik ki a gyerekükből, mert nem gondolják, hogy az önbizalomhiány, a vissazjelzések hiánya ilyen nagy probléma, egyszerű hisztiként tekintenek az egészre, amit "majd úgyis kinőnek". Ezt a videót talán hetedikben néztük meg infóórán. Hetedikben. Amikor még senkinek nincs igazán szerelmi élete, max annyi, h XY tetszik neki. Fel se merül az emberekben a gondolat, hogy képet küldjenek magukról. Később meg, amikor lesz párkapcsolatuk, vagy tetszeni akarnak egy fiúnak, már nem emlékeznek ezekre a következményekre, esetleg nem törődnek vele, annyira fontos nekik a vissazejlzés.
    Emlékszem, egy-két éve osztálytársamtól is kért a barátja meztelen képet, de ő lerendezte annyival, h ha annyira akarja, majd nézegesse élőben, és kész. Mert tényleg, ennyi. Egyébként is, a fiú ilyenkor nem érzi cikinek, hogy ahelyett, hogy tenne azért, hogy hamarabb eljussanak a vetkőzésig (több időt töltenének együtt, jobban megnyílna, vagy nem tudom...), inkább Messengeren kuncsorog? Meg azt sem értem, hogy a lány ilyenkor nem gondol bele, h a barátja valszeg azon a képen fog... khmm... élvezkedni? Meg most tényleg, nem jobb élőben? Persze, értem én, h ez a könnyebb út, amiért talán kevesebbet kell küzdeni, de akkor is, egyszerűen undorító, hogy valaki képes így visszaélni a másik bizalmával és önbizalomhiányával. :(
    Bocsi, hogy itt tombolom ki magam kommentben, de én azon is kivagyok, amiért ezért általában a lányt ítélik el. Mindig a lányt ítélik el. Ha egy fiúnak megvolt a fél város, ő az istenkirálycsászár, hasonló esetben viszont a lány egy büdös k. És ez annyira igazságtalan! Mert végülis ugyanazt csinálták, akkor ha az elfogadás nem is megy, utálják meg mindkettőt, de na... Az a baj, h ilyen esetben, vagy bármilyen másban, az emberek nem látnak az adott személy mögé, csak annyit érzékelne, hogy "fúú, XY mekkora köcsög, amiért ezt tette", de nem gondolnak bele, h mi motiválhatta, mit érzett akkor, vagy hogy ez az ember nem csak annyiból áll, hogy küldött egy képet, ugyanúgy vannak érzései, családja, barátai, mint mindenki másnak. Most jut eszembe, nekem is van egy barátnőm, aki még hatodikban, vagy talán hetedikben küldött egy melltartós képet egy évfolyamtársának, és ezért konkrétan annyira megutálta az osztálya, h teljesen kiutálták, és év végén sulit kellett váltania, annyira kiborult:/ Na, ez az, amit sztem senkivel nem lehet megtenni. Mert most őszintén, tegyük a szívünkre a kezünket, mindannyian hibáztunk már az életben. Ki nagyobbat, ki kisebbet, de mindenkinek a múltjában lehetne találni vmit, amiért ribancnak, seggfejnek, gyökérnek lehetne titulálni. Az a baj, h általában mindenki várja, h a másik is elcsesszen vmit, és akkor rögtön csámcsogni kezdenek rajta, h a saját hülyeségeiket ellensúlyozzák.
    Komolyan, elolvastam a cikket, megírtam a kommentet, és ezalatt az idő alatt rohadtul kiakadtam úgy amblokk, az emberkékre :D
    Jó cikk volt, csak így tovább<3
    Maja

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Maja, imádlak. A kommentjeid után mindig sokkal motiváltabb vagyok és örülök, hogy olyan témával is foglalkozom ami nem "megszokott". Élveztem olvasni a kiakadásod! :D
      Köszönöm, hogy kommenteltél! ♡

      Törlés
  3. Köszönöm ezt a cikket! Sajnos.. beleestem ebbe a hibába.. küldtem egy melltartós képet egy fiúnak, aki behazudta nekem, hogy szerelmes belém. Az apukám börtönben volt.. és ez tudom nem mentség, nem magyarázat, de egyedül éreztem magam. Úgy éreztem, hogy végre valaki szeret és ott van apa "helyett" is. Aztán videochateltünk is.. elég durva dolgokat kért, de "csak" annyit voltam hajlandó megtenni, hogy a melltartómat megmutattam, amit leképernyő fotozott. Mindenki lekurvázott, a "barátaim" ott hagytak és nagyon kevesen maradtak mellettem. Osztály első voltam, és így már találtak valamit, amivel bánthattak. 2hónapja elballagtunk.. de mai napig többen írnak, hogy látták a képeket és csak akkor törlik ki, ha teszek cserébe valamit. Nagyon utálom magam.. azt hiszem tönkre tettem az egész életemet! A célom az álmom az volt, hogy énekesnő legyek, hogy dalokat írhassak és ezáltal másoknak adhassak erőt.. de ez már nem valósulhat meg, mert tudom, hogy a képek akkor szétmennének a világban. Óriásit hibáztam.. egy életre sikerült megutálnom magam :( De köszönöm a cikket, mert sok erőt adtál.. nekem is eszembe jutott, hogy jobb lenne már nem is élni, mert nem bírom ezt a folytonos bántást.. de a cikked sok erőt adott most! Gondolkoztam feljelentésen, de nem vagyok képes ezt megtenni. Valahol sajnos én még tényleg szeretem és nem tudom felfogni sem, hogy ezt tette. Bárcsak máshogy csinálnám és tudnám, hogy a szavak nem érnek semmit, csak a cselekedetek, amit az emberek értünk tesznek. Túl naív voltam.. én okoztam ezt magamnak :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Ne hagyd, hogy egyetlen rossz döntésed meghatározza az egész életedet! Ne add fel az álmaidat, mert hidd el, találkozni fogsz olyan emberrel, nem is eggyel, aki tiszta szívből szeret, megbecsül és nem ítél egyetlen hibád alapján. Bocsáss meg magadnak, ez az egyik legnehezebb, de az első lépés, hogy tovább lépj. Kitartást, hihetetlenül örülök, hogy megírtad ezt a kommentet, el se hinnéd milyen fontos nekem! Rá fogsz találni a boldogságra és tiszta szívemből kívánom, hogy tovább tudj lépni ezen. <3

      Törlés
  4. Ez egy teljesen jó írás a te szemszögedből. De én arra vagyok kíváncsi, hogy hol van itt ilyenkor a szülő? Egyrészt a lányok szülei akik önbizalom híjján arra vetemednek, hogy eleget tegyenek egy kérésnek, mindezt azért, hogy szeretetet kapjanak valakitől, egy idegentől akár. A szülők ilyenkor miért nem figyelnek oda? Hogy kimutassák azt, hogy szeretik? Másrészről a fiúk, akik ilyen képeket követelnek, és azt gátlástalanul megosztják, továbbküldik. Szerintem a szülő ott is hibás, hogy nem magyarázza el a gyereknek, hogy milyen következményei vannak egy-egy ilyen akciónak, pláne, hogy általában szakítás után landolnak mindezek a neten. Hogy nem élünk vissza ilyesmivel akkor sem, ha az illetőre, haragszunk, megbántott, stb.
    Sajnos, a szülők sokszor félrenéznek, és nem eszmélnek, csak amikor már késő. Tapasztalatom szerint nem a gyerek netes tevékenységeit kellene nézegetni, miután már megtörtént a baj, hanem segíteni neki, hogy ilyesmi ne történjen. Elég, ha a kérdésekre válaszolunk, vagy ha csak biztosítjuk róla, hogy nem ítélkezünk, és kérdezhet BÁRMIKOR? BÁRMIRŐL. A naiv kamaszokkal nehéz, de ezek szerint a naiv szülőkkel még nehezebb.

    VálaszTörlés